2011. június 27., hétfő

Régi mániám...

A régi mániám, a csöndes őrület a körömfestés. Én és a körmeim és a körömlakkok régi jó kapcsolatot ápolunk. Mi így együtt a legnagyobb stresszben is összekapjuk magamat és az agyamat. Szertartásos együttlétünk a körömlakk lemosással kezdődik. Ezt követi a milliméter pontos reszelés, igazgatás. Előtte, alatta és közben a bőrvágás. Ez utóbbi csuda helytelen dolog, Mert az ilyet nem lenne szabad, csak szakavatott, a feladatra évek során tanítással felkent szakember kezébe adni a lehetőséget. Nyilván nem is véletlen, hogy egy-egy rendesebb házi manikűr után kötöttem már ki a begyulladt körömágyammal a sebészeten. Gyengébb idegzetűek ugorják át ezt a részt !!! Jobb esetben csak egy kis bemetszés, hogy kitisztulhasson a beteg rész,rossz esetben körömlevétel... Ma már igyekszem óvatosabb lenni. De hiába a több diploma, hiába a hátam mögött hagyott 3X, hiába egy komolyságra és felelősségre nevelő gyermek,  még fél évvel ezelőtt is látogattam meg kedvenc családi dokinkat egy kis bevágás miatt. 
Na de vissza az élvezethez. Formára tökéletesítés után jöhet a polírozás, három fázisban. Jó esetben krémezés és egy napos pihentetés. Másnap pedig, alapozó lakk, majd a színes fedő két rétegben. 
A körmeimet nagymamámtól örököltem, szeretem a szép, hosszúkás formájukat. Egy kicsit azonban sérelmezem, hogy neki szép, vékony, hosszúkás ujjai is voltak mindehhez. Én nem tartom elég kecsesnek a kezemet. De fene bánja, vigye kánya.... Arra azonban nagyon büszke vagyok és bevallom még némi lenézés is keveredik a hozzáállásomba (fújj, csúnya dolog, ejnye - bejnye), hogy műkörmöm sosem volt. Ezzel szemben múltkor elcsábultam egy zselés (gél) lakkozásra. Nem kellett volna. Ez lényegében a műköröm elvére épül, már ami a lakkozást illeti, csak maga a köröm építés lépését hagyják ki. A körmöt tehát kicsit megreszelik, hogy beletapadjon a festék, utána pedig speckó lakkot kennek fel, ami nem hőre / levegőre szárad, hanem uv fényben. Ez mindaddig oké, míg le nem akarod szedni. Kb. 2 hétre szavatolják a tartósságát, ami igaz is, csak az a TRÜKK a dologban, hogy közben nő a köröm is. És az már annyira nem szép, amikor a több mm-es lenövést követi a körömlakk... Mint a vörös hajamat a barna eredeti, ha nem megyek időben fodrászhoz. A lehetőség persze adott az átfestésre, megint megfelelő pénzegység ellenében, de akkor is csak ugyanarra a színre tudod... Fogja magát tehát a derék ember lánya, felmelegíti az acetont. Itt fontos megfelelő óvintézkedéseket tenni!!!! Kémia órai ismeretekkel elő, vagy egy hozzáértő férjjel!!!! Tehát, a lemosót nem szabad közvetlenül melegíteni, hanem pl. forró vízbe állítva, mondhatni gyengéden. Mielőtt azonban mindezt megtenné bárki is, ne felejtse el letekerni az üveg kupakját, különben akkorát pukkan, mint nekem, hogy még a fülem is csengett utána.... Az acetonos (!!!) körömlakklemosó felmelegedett tehát, most jöhet 25 perc köröm áztatás a löttyben, ami kellemesen szétkapja a bőrödet is, de ugye mit nekünk holmi apróságok....  Ezt követően kaparás, letolás, lehúzás, és végre sikerült megszabadulni a túl tartós lakktól, helyette marad a száraz bőr, és a feldörzsölt köröm... Szóval még egyszer én ilyet köszönöm nem.
  
Végül néhány képben a mániámról.